top of page

COVID-19 vakcinázást követő biokémiailag átalakított, hosszú ideig ható mRNS kerethibásan átírt tüskefehérjéi emberi szövetekben és a vérkeringésben

Updated: Jun 21




A kefelenyomat magyar nyelvű DeepL fordítását, annak szakmai ellenőrzését Dr. Guseo András ideggyógyász pszichiáter, idegkórszövettanász, az Orvostudomány kandidátusa végezte.


A cikk angol nyelven közölt hivatkozásokkal ellátott eredeti olvasatban itt érhető el szakmai forrásként: https://doi.org/10.1002/PRP2.1218


Kivonat (Abstract)


A CDC szerint a Pfizer és Moderna COVID-19 vakcinák olyan átalakított mRNS nukleozidot tartalmaznak, amely a SARS-CoV-2 vírus tüske glikoproteinjét íratja át izomba adott injekciókkal. Világméretű használatuk ellenére nagyon keveset tudunk arról, hogy megváltoztatott mRNS nukleozidok hogyan befolyásolják a lebontás, az átírás folyamatait és a fehérjeszintézist. Azt remélték, hogy az injekció beadásának helyén található és keringő immunsejtek másolatokat készítenek a tüskefehérjéről, míg a beadott mRNS néhány napon belül lebomlik. Megbecsülték azt is, hogy az mRNS-vakcinák által létrehozott rekombináns tüskefehérjék néhány hétig maradnak meg a szervezetben. A valós helyzetet tükröző klinikai vizsgálatok azonban arról számolnak be, hogy a megváltozott SARS-CoV-2 mRNS az injekció beadása után akár egy hónapig is megmarad és az ki is mutatható szív- és vázizomzatban gyulladás és fibrózis helyén, míg a rekombináns tüskefehérje a vérben valamivel több mint fél évig is megmaradhat. Az 1-metilΨ (pszeudouridinnel ellátott) mRNS-sel történő vakcinázás +1 riboszómális kereteltolódással előállított peptid antigénekkel szembeni celluláris immunitást válthat ki fő hisztokompatibilitási komplex (MHC) változatokkal rendelkező emberekben. Az 1-metilΨ mRNS fordítása folyadékkromatográfiához kapcsolt tömegspektrometriával kilenc, az mRNS +1-es keretéből származó peptidet tárt fel. Ezen termékek hatással vannak a gazdaszervezet T-sejtes immunitására, amely magában foglalja új B-sejtes antigének fokozott termelését is, ami messzemenő klinikai következményekkel jár. Példaként a szívizom 18-flourodeoxiglükóz felvételének rendkívül szignifikáns növekedését mutatták ki a beoltott betegeknél akár fél évig (180 napig) is. Ez az áttekintő közlemény az orvosi biokémiai, proteomikai és deutenomikai alapelvekre figyel, amelyek magyarázatot adnak a keringésben és a károsan működő szervekben a spike protein tartós jelenlétére, még egészséges egyénekben is. A prolin- és hidroxiprolin-helyettesítések kiemelkedő deutérium (nehézhidrogén) kötőhelyként jelennek meg szerkezeti fehérjékben, amelyek erőteljes izotópstabilitással rendelkeznek; emiatt nemcsak az enzimatikus lebontásnak, hanem gyakorlatilag minden, a kémiában ismert (nem)enzimatikus hasadási mechanizmusnak is ellenállnak.

Kulcsszavak: átalakított mRNS, rekombináns spike fehérje, SARS-CoV-2, deutérium, DNS-polimeráz théta, deutenomika, hipoxia, savas hidrolízis.


1 | BEVEZETÉS

 

                A Pfizer-BioNTech COVID-19 (más néven BNT162b2 és emlékeztető) és a Moderna COVID-19 (mRNS-1273 és emlékeztető) oltóanyagok egy átalakított mRNS (hírvivő RNS) molekula bevitelével működnek, melyek a koronavírus tüskefehérjéjét állítják elő intramuszkuláris injekciókat követően [1]. Az oltás helyére és környéki nyirokcsomókba vonzott immunsejtek a beadott mRNS-t tüskefehérje másolatokká fordítják [2, 3], míg a befecskendezett mRNS, az RNS-ek eredendő intramolekuláris törékenysége miatt, általában néhány napon belül az izomban és regionális nyirokcsomókban teljesen lebomlik, amint azt az állatkísérletek is mutatták. Az Amerikai Fertőző Betegségek Társasága (Infectious Disease Society of America, IDSA) becslése szerint a rekombináns spike fehérje darabok, amelyeket a gazdasejtek a vakcinákban lévő mRNS-ből állítanak elő, néhány hétig maradnak fent. A valós helyzetet jellemző klinikai vizsgálatok viszont arról számolnak be, hogy a SARS-CoV-2 mRNS-vakcinák az injekció beadásától számított 30 napig is megmaradnak emberekben, illetve azok ki is mutathatók szívizomban, gyógyuló infarktusok helyén [4]. A vérben lévő rekombináns spike fehérje akár valamivel több mint fél évig (187 napig) is megmaradhat [5]. A Pfizer-BioNTech (BNT162b2 - Comirnaty) és Moderna (mRNA-1273) injekciókban az uridin nitrogénbázisait pszeudouridinnel helyettesítették és metilálták, melyeket ezért N1 -metilpszeudouridin (m1Ψ) néven emlegetnek. Kimutatták, hogy ez a változtatás tartósabb nitrogénbázisokat [6] és kisebb immunogenitást eredményez [7]. Ennek oka, hogy az uridinek pszeudouridinnel, vagy (még jobb esetben) metil-pszeudouridinnel történő helyettesítése megkerüli a Toll-szerű receptorokat (TLR), az oltott mRNS idegenként történő felismerését, felügyeletét. Annak ellenére, hogy a két mRNS-készítmény valamelyest különbözik (részben eltérő kodonoptimizálási eljárások miatt), mindkettő teljes hosszúságú rekombináns spike-fehérjét állít elő, amely a vad típusú (WT) spike-fehérjétől csak két szomszédos aminosavhelyettesítésben különbözik a 986-os, illetve 987-es helyeken. A K986P-ben a lizin, a V987P-ben pedig a valin aminosav helyébe egy-egy prolin aminosav lép [8, 9]. Prolin-beépítések készségesen tartósítják a tüskefehérje szerkezetét a sejtbe való bejutás céljából egy kulcsfontosságú triptikus hasadási hely kiiktatásával. Ennek eredményeképpen a triptikus emésztés elmaradása [10] utat nyit a tömegspektrometriás elemzések előtt, amelyek így könnyen megkülönböztetik a beadott mRNS-vakcinák fordításából származó szintetikus (rekombináns) spike-fehérje darabokat az emberek biológiai folyadékaiban keringő SARS-COV-2 vírus természetes (vad típusú) tüskefehérje darabjaitól [5].

Transzlációs és klinikai vizsgálatok megállapították, hogy a liposzómákba csomagolt befecskendezett mRNS-ek és az azokból származó tüskefehérjék bomlási jellemzői elhúzódnak az in vitro tenyésztés és az állatkísérletek alapján várt értékekhez hasonlítva. A fent leírt vizsgálati erőfeszítések mind az oltott mRNS-nek, mind a rekombináns spike-fehérjének a szövetekben és a keringésben való bomlási idejét jelentősen hosszabbnak találták. Ezenkívül tünetmentes betegeknél az mRNS-immunizálással kapcsolatban leírt kóros állapotok is előfordulnak. A SARS-CoV-2 mRNS-vakcina emberi szövetekben való eloszlása és fennmaradása nem volt egyértelmű mindaddig, amíg specifikus RT-qPCR-alapú vizsgálatokkal ki nem mutatták az egyes mRNS-vakcinákat, esetek többségében a hónalji nyirokcsomókban, valamint a szívizomban a halál beálltát megelőző 30 napon belül az oltott betegek egy alcsoportjában. Ezek az eredmények határozottan arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2 mRNS-vakcinák gyakran alkalmazva fennmaradnak az oltástól számított 30 napig az ipsilaterális (azonos oldali) nyirokszervekben, és azok kimutathatók szívizomban is [4].

Emberi vérminták tömegspektrometriás vizsgálata az mRNS-alapú vakcinák beadását követően 187 napig a minták 50%-ában rekombináns spike fehérje darabok jelenlétéről számolt be [5]. A javasolt felelős hatások között szerepel a beadott tartós mRNS-ek testi (szomatikus) sejtek genomjába való épülése [11, 12], ami egy folyamatosan tevékeny spike fehérje csoport átírásához, fordításához (transzlációjához) vezethet. A tartósan fennmaradó mRNS és a tüske képződmények tartós fennmaradása és bizonytalan sorsa rendkívül fontos lett az orvosi irodalomban az egyre gyakrabban jelentkező, szerkezettel és működéssel összefüggő betegséget okozó képességük miatt, amelyekkel ez a szemléletet alakító cikk részletesen foglalkozik.

 

2 | SEJTEKBEN MARADÓ HÍRVIVŐ RNS-EK, EUKARIÓTA SEJTEK ÁTALAKULÁSA


A tartóssá tett, majd befecskendezett ribonukleinsavak, amelyek akár 30 napig is megmaradnak a különböző szövetekben, könnyen szolgálhatnak sablonként, templátként, a humán DNS-polimeráz théta (Polθ; EC-szám: 2.7.7.7.7) válogatás nélküli reverz transzkriptáz funkciójához, amely a rák kialakulásában szerepet játszó DNS-transzformációt okoz [11]. Történetesen, a legtöbb Pol I enzimtől eltérően a Polθ nagy hibalehetőséggel végez transzléziós szintézist (TLC), illetve nagy RNS-hűséggel elősegíti kettősszál-törések mikrohomológia által közvetített végillesztését. A fenti okok miatt a Polθ számos rákos sejtben magasan fejeződik ki [13], jelentős aneuploiditással és rossz klinikai kimenettel [14]. Az injekcióban adható átalakított mRNS fejlesztésére irányuló erőfeszítések során azt is elemzően fontos figyelembe venni, hogy a vízmolekulák szabályozzák a nukleotidok beépülésének sebességi állandóját az RNS- és DNS-polimerázok, köztük a Polθ reakció egyensúlyt közvetlenül megelőző (prestacionárius) állapotában [15]. Ez a tény alapvető fontosságú annak jobb megértéséhez, hogy a különböző sejtterek (kompartmentek) vízmolekuláiban hordozott stabil nehéz hidrogénizotóp, a deutérium hogyan teszi tartóssá a nemkívánatos DNS-transzformáló hatású mRNS-vakcinákat.

                A fenti felfedezések két alapvető tényt világítanak meg a nukleinsavak kémiájával és gyógyászati felhasználásukkal kapcsolatban: A) az RNS- és DNS-polimerázok kiválthatók (indukálhatók) különböző betegséget okozó (patogén), exogén és/vagy endogén eredetű nukleinsav-szerkezetekkel (sablonarchitektúrákkal) [16], illetve B) mind az RNS [17] és a DNS [18] minták jelentős deutériummal kapcsolatos konformációs állandósággal és lebomlással szembeni ellenálló képességgel rendelkeznek. A génállományban például gyakran fordul elő véletlenszerű beépülés kettősszálú-törések (double strand breaks; DSB-k) helyén. A sejtciklusban az interfázis és a fakultatív heterokromatin-képződés során az ionizáló sugárzás, a vírusos vagy átalakított RNS-interferencia a deutérium-közvetített genom-stabilitással növeli a beépülések gyakoriságát [11]. Ez a folyamat alátámasztja a korábban feltételezett mRNS beépülést a DNS-polimeráz enzimek esetleges reverz transzkriptáz működése révén egyes sejtekben [5].

 

2.1 | Az RNS-fajok felezési ideje és biológiai biztonsága az emberi szövetekben

               

Az RNS bázisszerkezeti átalakításokkal történő tartóssá tétele megzavarja a hírvivő ribonukleinsav minták eredendő rövidéletűségét, ami messzemenő biológiai veszélyekkel jár. A természetes mRNS-ek, beleértve az 5′-sapkás és/vagy 3′-elvarrott (poliadenilált) farokszerkezeteket, 16,4 órás felezési időt mutatnak az emberi vérben, ami a legrövidebb a kör alakú RNS-ek (circRNS-ek; 24,56 ± 5,2 óra), a hosszú, nem kódoló RNS-ek (lncRNS-ek; 17,46 ± 3,0 óra) és a mikroRNS-ek (miRNS-ek; 16,42 ± 4,2 óra) között. Az mRNS-ekkel kapcsolatos átírási (transzlációs) eseményekkel kapcsolatos kvantitatív kísérleteket 2 órán belül be kell fejezni [19]. Az ellenőrizetlen, többszörös lefordítás megakadályozásának biológiai biztonsága érdekében a hírvivő RNS lebontása a pentózcukor-gerinc hasadásával magától történik foszfodiészter-kötéseken és intramolekuláris átészteresedési folyamatokon keresztül [20]. Nyilvánvaló, hogy a nukleofil 2′-hidroxilcsoport protonálódási vagy deuterálódási állapota az RNS hasítási sebességét döntően meghatározza. Az egyes belső nukleotidkötéseket alkotó kémiai csoportok pontos szerkezete szintén fontos hatással van a hasítási hatásosságra. Az RNS gyors vagy azonnal lebontása élettani körülmények széles tartományaiban a genetikai épség megőrzése érdekében történik, a polimeráz enzimek fordított (reverz) transzkriptáz működésének megakadályozásával a templát (minta) szubsztrát szintjén, azaz a transzlációt követően az mRNS templátok gyors kiürítése érdekében, emlős sejtekben. Az RNS-molekulák gyors lebontását végző további eljárásokhoz segítenek hozzá a nukleázok, amelyek a nukleotidok közötti foszfodiészter kötéseket hasítják, valamint a darabolásban (splicing) részt vevő ribozimek. Az injekcióban beadható, átalakított mRNS-féleségek tömeges, világszerte történő alkalmazása, amelyek ismeretlen felezési idővel rendelkeznek - egyesek közel 30 napot is emberi nyirokszövetekben és szívizomban maradnak [4], komoly kérdéseket vetnek fel a fehérjékre fordítható ribonukleotid-terápiák biológiai biztonságosságával kapcsolatban. A mesterséges mRNS-ek, mint például a SARS-CoV-2 tüskefehérjét kifejező mRNS-ek olyan védő sapkákkal vannak ellátva, amelyek tovább gátolják az emberben az mRNS fiziológiás bomlási és újrahasznosítási folyamatait.

 

2.2 | Tartósított hírvivő RNS-ek, tumorsejt anyagcsere és deutérium

 

                A biológiai alkalmazkodást meghatározó táplálkozási és környezeti tényezők, amelyek hozzájárulnak a lassú mRNS-körforgáshoz és -lebontáshoz, nagymértékben magukban foglalják a sejten belüli víz kémiáját és a deutenomikát. Egy nemrégiben megjelent tanulmány megerősíti az intracelluláris vízminőség (vízplaszticitás) kiemelt szerepét az egészséges és aneuploiditással jellemzett rákos emberi sejtek felépítése (fenotípusa) közötti átalakulásban [21]. Míg a kötetlen (szabad) vízmolekulák szerkezete és mozgása gyakorlatilag változatlan marad miközben egészséges sejtek rákos sejtekké válnak, a szerkezeti citoplazmatikus víz molekulái (különösen a rotációs mozgások) jelentős átalakuláson mennek keresztül a normál-rákos sejtátmenet során. Tartós ribonukleotid sablonok szükségesek, és el is érhetőek, a feldolgozott szénhidrátoktól függő, deuterált vízzel terhelt rákos sejtekben, vagy a glikolitikus működés révén, félig deuterált (félnehéz) metabolikus víz képződése révén [22] vagy a mitokondriumok károsodása révén, ami a Warburg-anyagcsere során a Krebs-Szent-Györgyi-körfolyamatban lezajló deutériumot csökkentő protoncsere-reakciókat veszélyezteti [23, 24].

Az RNS-vírus replikációját és a SARS-COV-2 vakcina fejlesztését célzó új vegyületeket alkalmazó deutenomikai irodalom áttekintése azt mutatja, hogy a deutérium kinetikus izotóphatásai beárnyékolják az ilyen erőfeszítéseket a biomolekulák közötti nem kovalens kölcsönhatások miatt, ideértve a hidrogénkötést, valamint az ionikus van der Waals kölcsönhatásokat [25]. Például az aurintrikarbonsav (ATA; Chemical Abstracts Service Registry Number 4431-00-9) erősen gátolja a hasnyálmirigy ribonukleáz A-t (RNáz; szarvasmarha), mint egy gyors mRNS-bontást gátló szer [26, 27] az ilyen vakcinák kifejlesztéséhez. Másrészről, deuterált formájában az aurintrikarbonsav az RNS-hez hasonlóan könnyen kötődik az enzim aktív centrumához, ahol 3-, vagy akár 6-szoros gátló hatást fejt ki az RNS lebontására [28]. Ez hozzájárulhat a tartóssá tett, majd testbe fecskendezett RNS-ek kiszámíthatatlan időtartamú fennmaradásához, míg az ilyen gyógymódok lehetséges közép- és hosszú távú szövődményei emberben végzetesek lehetnek.

Már folyik védőoltások és egyéb gyógyászati eljárások fejlesztése egyszálú, azonnal átírható (pozitív), burokkal rendelkező RNS (+ssRNS) vírusok ellen, mint amilyen a gyermekbénulás és a sárgaláz, deutérium-oxidot (nehézvizet) tartósító oldószerként használva [29]. Deuteronok nem csak tartóssá teszik az RNS-templátokat, ahogy azt fentebb különböző mechanizmusok mentén kiemeltük a szövetekben és/vagy a vérkeringésben való hosszabb fennmaradás érdekében, hanem szerkezeti változásokat váltanak ki a polimeráz enzim tenyér aldoménjeiben is, annak katalitikus helyein és működésében, ami a tartóssá tett mRNS-injekciók után kedvezőtlenül befolyásolhatja a rák előfordulását és kimenetelét, de akár más betegségek kimenetelét is.

 

2.3 | Befecskendezett mRNS fennmaradása szívsejt károsodással

 

Klinikai vizsgálatok arról számolnak be, hogy a SARS-CoV-2 mRNS-vakcinák akár 30 napig is megmaradnak nyirokcsomókban és szívizomban a gyulladás, fibrózis és gyógyuló infarktusok helyén [4]. A Spikevax (mRNS-1273, Moderna) és a Comirnaty (BNT162b2, Pfizer/Biontech) vakcinák szívre gyakorolt mellékhatásokkal rendelkeznek, amelyek a klinikai tünetek alapján többnyire a myo- és/vagy pericarditiszekhez sorolhatók. Szívszövődményeket mind az mRNA-1273, mind a BNT162b2 okozhat [30]. Pontosabban az mRNS-1273 ritmuszavarokat, valamint lokalizált kalcium-tranziensekkel járó szabálytalan összehúzódásokat idéz elő. Ezek a szív ryanodinreceptorának (RyR2) jelentős működési zavarára utalnak az mRNS-1273 injekciók után. Ezzel szemben a BNT162b2-nek kitett kardiomiocitákban megnövekedett protein-kináz A (PKA) aktivitást észleltek. Mind a RyR2 károsodása, mind a tartós PKA-aktiváció jelentősen növelheti az akut kardiológiai események kockázatát [30] a kardiomiociták hosszú távú anyagcsere és inotróp gyengülése miatt, mint azt az alábbiakban részletezzük.

 

3 | HOSSZAN LAPPANGÓ SPIKE FEHÉRJE KÁROS HATÁSA A SZÍVMŰKÖDÉSRE

 

Nemcsak a vakcinákkal befecskendezett mRNS-molekulák maradhatnak fenn hónapokig, hanem az mRNS vakcinával termelt (rekombináns) tüskefehérje és termékei, melyek akár valamivel több mint fél évig (187 napig) is a vérkeringésben maradhatnak [5]. Ez a tény a lehetséges közvetlen kardiotoxicitás miatt gondos vizsgálatot érdemel. A jelentések szerint a 12-29 éves korosztályban az mRNS-vakcina második dózisát követően az mRNS-vakcinával összefüggő szívizomgyulladás aránya férfi egyéneknél 100 000 férfire vetítve 8-27 eset a természetes SARS-CoV-2 fertőzést követő 59-64 esethez viszonyítva [31]. Egy 303 nem beoltott és 700 beoltott beteget felölelő vizsgálat kimutatta, hogy a beoltott betegeknél összességében magasabb volt a szívizom 18F-deoxiglükóz (FDG) felvétele, ami egy súlyos szívizom anyagcsere elégtelenség mutatója, jellemzően iszkémia (keringési elégtelenség) következtében, nemtől és életkortól függetlenül. Továbbá a második oltás után, képalkotással vizsgált betegeknél, súlyosan megnövekedett myocardialis 18F-FDG-felvételt figyeltek meg az azonos oldali axilláris (hónalji) nyirokcsomók fokozott felvétele mellett, a nem oltott betegekhez hasonlítva [32]. E vizsgálatok fontos eredményei: 1) a szívizom standard dezoxiglükózfelvételi értékének (SUV) rendkívül szignifikáns (p<0,001), mintegy 40%-os átlagos növekedése (1000 esetet tartalmazó betegcsoporton (kohorszon) belül csak egy eset fordul elő véletlenül); valamint 2) a fokozott glükózfelvétel a tünetmentes, mRNS-injekciót kapott egyéneknél akár fél évvel (180 nappal) az utolsó injekció után is kimutatható. Ez utóbbi eredmény azt jelzi, hogy az mRNS-vakcináció nemcsak tünetmentes szívizomgyulladást okoz, hanem a hatás az oltás után még sokáig, 6 hónappal később is folytatódhat, nyilvánvaló klinikai tünetek nélkül [33]. A klinikailag kihívást jelentő, homályos kórképekkel járó kardiovaszkuláris szövődmények egyre növekvő száma a módosított mRNS-injekciót kapó egyéneknél [34-38]. A klinikailag kihívást jelentő, homályos kórképekkel járó kardiovaszkuláris szövődmények egyre növekvő száma a módosított mRNS-injekciót kapó egyéneknél egyértelműen jelzi, hogy az ilyen injekciók mielőbbi felfüggesztése mellett foglalkozni kell a mechanizmusokkal és az ellenintézkedések kérdésével a gyógyászati eredmények javítása érdekében [39].

 

3.1 | A patogén spike fehérje deuterált prolinnal összefüggő szerkezeti merevsége

 

Ezen áttekintő cikk elsődleges célja, hogy összekapcsolja azon orvosi biokémiával, proteomikával és deutenomikával kapcsolatos bizonyítékokat, melyek a rekombináns tüskefehérjében található prolinszubsztitúció (prolinbeépülés), mint a potenciális deutérium (nehézhidrogén) kötőhelynek, a kiemelkedő izotópstabilitásnak, tartósságnak és a betegséget okozó (patogén) képességnek okozói. Az injektálható mRNS-készítmények a teljes hosszúságú rekombináns spike-fehérjét állítják elő, amely a vad típusú spike-fehérjétől csak két szomszédos aminosav-szubsztitúcióban különbözik a 986-os, illetve 987-es helyeken. Röviden, egy-egy szomszédos lizin és valin aminosavat egy-egy prolin aminosavval helyettesítenek [8, 9].

A módosított mRNS által bevezetett (hidroxi)prolin-szubsztitúciók nemcsak hatástalanná teszik a tripszin emésztést a spike-fehérjék lebontására, hanem szélsőséges biológiai körülmények között a természetes deutériumdúsulást akár 2,5-szeresen meghaladó deutérium-felhalmozódás célpontjai is [34]. Bár a pontos biokémiai mechanizmusok még felderítendők, és valószínűleg a glikolízis aldóz-ketóz átalakulásai során végbemenő gyors, kompartmentális és reverzibilis víz-protoncsere izomerizációs reakciókat foglalnak magukban, amelyek jelentős deutérium-diszkriminációs tulajdonságokkal rendelkeznek [23, 24], a (hidroxi)prolinban felhalmozódó deutérium könnyen teszi az ilyen fehérjéket biológiai és szervetlen kémiai reakciókkal szemben lehetetlenné a megsemmisítésre.

A prolin szénhez kötött deutérium (D) tartalma a savas hidrolízis körülményei között is majdnem állandó. Amikor egy 17,0 atomszázaléknyi D-t tartalmazó dl-prolin mintát 72 órán át 20 százalékos HCl-lel főztek, a reakcióoldatból izolált prolinban még mindig 16,2 atomszázaléknyi D-t mutattak ki. Tehát még ilyen viszonylag drasztikus körülmények között is nagyon lassú a deuteronok protonokkal való cseréje, ha egyáltalán van ilyen, ebben az aminosavban [35]. A (deuterált) prolin hosszan tartó kollagénfehérje-konzerváló hatása jól ismert [34]. Ez összhangban van egy korábbi modellel, amely szerint az egyes pozíciókban lévő pszeudo-uridinok konstitutívan és kizárólag a kritikus aminosavpozíciókban lévő kettős, egyben szomszédos prolin-szubsztitúciók beépítésével idézik elő a tartós patogén spike-fehérje kialakulását [5]. A két prolin maradék beépítése felülmúlja az amidálással vagy acetilálással stabilizált peptidek lebomlással szembeni ellenálló képességét, azaz két olyan megoldást, amelyet rendszeresen alkalmaznak a gyógyszerpeptidek stabilizálására [40].

 

3.2 | A spike fehérje prolin beépítéseinek sejtátalakító hatása

 

A prolin helyettesítések minden keringő fehérjében alapvető biológiai változásokat idéznek elő a megváltozott hajtogatás és az exo- és endopeptidázok által katalizált enzimatikus reakciók általi korlátozott lebontás miatt. Egy egyszerűbb nézet szerint a prolin megzavarja a fehérjék másodlagos szerkezetét azáltal, hogy gátolja a fehérje aminosav váz elsődleges alfa-hélix vagy béta-lemez alakzataihoz való alkalmazkodást [36]. A prolin emellett sokrétű szereppel rendelkezik a sejtek viselkedésében, és hozzájárul az olyan elhatalmasodó kórképek, mint a fibrózis (kötőszöveti szaporulatok) és a metasztatikus (áttétes) rák előrehaladásához [37]. A prolin csökkenti gyakorlatilag valamennyi endopeptidáz, köztük a tripszin, a kimotripszin, az elasztáz, a termolizin és a pepszin szomszédos peptidkötések hasítására való alkalmasságát. Ennek eredményeképpen az egymás melletti (vicinális) prolin-szubsztitúciókkal rendelkező rekombináns tüskefehérje biológiai tulajdonságai kis, prolinban gazdag fehérje szakaszonként (SPRR) viselkedhetnek, amelyek szerkezeti tulajdonságai a hámszövet szerű fehérje burok felé tolódnak el, ami szerkezeti állandóságot biztosít a biológiai gátló, kizáró működések gyakorlásához, és a terminális laphámsejtek kialakulásának (differenciálódásának) jelölőjeként ismert [38]. A prolinban gazdag fehérjék, különösen az egymáshoz csatlakozó prolin struktúrák ritkán fordulnak elő normális, nem laphámszövetekben, és fokozott kifejeződésükről, jelenlétükről számoltak be a nem laphámsejtes karcinóma egyes típusaiban, például a vastagbél-, emlő- és hasnyálmirigyrákban [39-41]. A prolinban gazdag peptidek és fehérjék részt vesznek a nem pikkelysejtes átalakulás kóroktanában, ami kiszámíthatatlan biológiai viselkedéshez és a rákos betegek rosszabb kilátásaihoz vezethet. A kiszámíthatatlan biológiai viselkedésű rosszindulatú daganatok tápanyagban korlátozott körülmények között vesznek fel prolinban gazdag fehérjéket, például kollagéntöredékeket, aminek következtében főként a fehérjékből származó prolin segíti a rákos sejtek megváltozott anyagcseréjét [42].

A prolinnal tartóssá tett immunglobulin készítmények adása az immunműködés fokozása érdekében a prolin anyagcsere hibáiban szenvedő betegeknél ellenjavallt [43]. Ez még inkább rávilágít a prolin behelyettesítések és a lehetséges deuteráció (deutériummal való szerkezeti gazdagítás) közötti szoros kapcsolatra, amelynek döntő szerepe van a rekombináns tüske-fehérjék hosszú fennmaradásában, amelyek együttesen egy prolinban gazdag extracelluláris mátrix szennyeződésének javára hathatnak. Az oltás után átíródó rekombináns tüskefehérjék sejtátalakító hatása tápanyagtartalékot jelent a tumorsejtek számára, ami kiemeli annak szükségességét, hogy a jövőben újraértékeljük ezen aminosav-helyettesítéseket az mRNS-alapú vakcina- és gyógyszerfejlesztések tervezéséhez. Annál is inkább, mivel az mRNS-vakcinált egyéneken végzett klinikai és transzlációs megfigyelések számos kórképet mutatnak, beleértve a multifokális nekrotizáló encephalitis betegséget [44], heveny autoimmun szívizom gyulladást (myocarditist) [45], akut (epi-)myocarditist foltos sejtek közötti (intersticiális) myocardialis T-limfocita beszűrődéssel, enyhe myocyta-károsodással [46], helyi működési zavarral járó myocarditist [47] és a posztvakcinális myocarditis szabadon keringő spike-antitestjeit [48]; melyek mind nagyon súlyos állapotok.

 

3.3 | Az mRNS-átírási keret eltolódása célt tévesztő immunitást vált ki

 

Meglepően keveset tudunk arról, hogy a ribonukleotid-változtatások miként befolyásolják a fehérjeszintézist, annak ellenére, hogy széles körben használják ezeket mRNS-vakcinákban. Egy nagyon friss tanulmány szerint az 1-metilΨ (pszeudouridin) mRNS transzlációja során nagymértékben megnövekedett a riboszóma +1 kereteltolódás, ami a várt kereten belüli (in-frame) terméket és két további, nagyobb molekulatömegű fehérje sávot is eredményezett [49]. Egerek BNT162b2-vel történő vakcinázása után nyilvánvaló T-sejtválasz volt mind az in-frame SARS-CoV-2 spike fehérjére, mind a +1 keretben eltolt (frameshifted) termékre. A klinikailag jóváhagyott SARS-CoV-2 mRNS-vakcinák szintén +1 riboszóma kereteltolódást eredményeztek a rekombináns antigén mRNS fordítása során, ami könnyűszerrel célon kívüli sejtes immunválaszt váltott ki. A vizsgálat azt találta, hogy a +1 kereteltolódott spike peptidekre adott válaszok lényegesen megnövekedtek a vakcinázott egerekben a kezeletlen egerekhez képest, ami arra utal, hogy a BNT162b2 spike mRNS-ben kódolt +1 kereteltolódott termékek egyben T-sejt antigének a beltenyésztett kísérleti egerek számára.

Egy későbbi vizsgálatban, ahol 21 BNT162b2-vel vakcinázott és 20 kontroll egyedet vizsgáltak, a BNT162b2 vakcinázott csoportban jelentősen magasabb interferon (IFNγ) választ mutattak a +1 kereteltolódásos antigénre, míg a +1 kereteltolódásos antigénre adott T-sejtválasz nem mutatott összefüggést az életkorral, a nemmel, vagy a HLA altípusok között [49]. A +1 kereteltolódott termékekre adott sejtes immunválasz csak a BNT162b2-vel vakcinázott egyéneknél volt megfigyelhető. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az 1-metilΨ mRNS-sel történő vakcinázás kiválthat sejtes immunitást a +1 riboszómális kereteltolódás által termelt peptid antigénekkel szemben a fő hisztokompatibilitási komplex (MHC) sokféleséggel rendelkező emberekben és MHC-hasonló egerekben. Az 1-metilΨ mRNS fordítása során a +1 riboszóma kereteltolódásának megismerését célzó további vizsgálatok folyadék-kromatográfiás tandem tömeg-spektrometria (LC-MS/MS) segítségével hat in-frame peptidet és kilenc, az mRNS +1 eltolt keretéből származó peptidet azonosítottak. Az összes in-frame peptidet a tüskefehérje N-terminális régiójához térképezték le, míg a +1 frame-eltolódott peptideket a fordítás irányában haladva lefelé találták. Ezek az adatok azt mutatták, hogy a hosszabbított (elongált) polipeptid valóban egy sajátosan kevert (kiméra) termék, amely az N-terminális in-frame maradékokból és a +1 frameshifted C-terminális maradékokból áll. A gazdaszervezet T-sejt immunitására gyakorolt fenti hatás mellett a riboszómális kereteltolódás céltévesztő hatásai közé tartozhat az új B-sejt antigének fokozott termelődése, amelynek messzemenő orvosi következményei lehetnek, és magyarázatot ad az izomgyulladások klinikailag megfigyelt növekedésére, a szívizomsejtek fokozott glükózfelvételére, ahogy azt fentebb ismertettük.

 

4 | ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

 

Az mRNS-vakcina- és gyógyszerfejlesztési törekvések figyelmen kívül hagyják az orvosi biokémia, élettan, proteomika és deutenomika számos alapelvét. Bár az in vitro/vivo átírt, klinikailag fontos fehérjéket meghatározó mRNS-ek széleskörű gyógyászati alkalmazásokra nyújthatnak lehetőséget [50, 51], a pszeudouridinációval és egyéb módosításokkal előállított mRNS-ek klinikai felhasználása nem kivitelezhető azok hosszú távú, tartós immunválaszt kiváltó jellegük miatt. A nukleozidok megváltoztatását hatékony megközelítésnek tartják azok tartósságának növelésére azáltal, hogy a termékeket ellenállóvá teszik az azokat lebontó ribonukleáz enzimekkel szemben. Ennek eredményeként sokszorozódik az mRNS átíródási képessége, miközben csökken annak immunogenitása, in vivo. A SARS-CoV-2 tüske-fehérjét meghatározó mRNS hosszan fennmaradó jellege viszont veszélyes behatást biztosít ezen betegséget is okozó patogén fehérje ellenőrizhetetlen jelenléte miatt és ezért újra kell értékelni a további emberi felhasználásokat. Itt leírtuk a tüske-fehérjével kapcsolatos betegségekből eredő sérülések, fogyatékosságok és esetleges halálesetek széles körben való elterjedésének molekuláris alapjait, amelyek e termékek meggondolatlan folyamatos használatából erednek. A szerkezetében megváltoztatott mRNS-vakcinákhoz kapcsolódó súlyos mellékhatások az ide kapcsolódó fenti átfogó proteomikai hatásmechanizmusok megértését sürgeti az ilyen vakcinák tudományos alapokon való előny/kockázat értékeléséhez.

 

HIVATKOZÁSOK (IRODALOM) - https://doi.org/10.1002/PRP2.1218

 

László G. Boros1 | Anthony M. Kyriakopoulos2 | Carlo Brogna3 | Marina Piscopo4 | Peter A. McCullough5 | Stephanie Seneff6

 

1Sub-Molecular Orvostudományok Deutenomics Core, Vrije University Amsterdam, Hollandia; 2Kutatási és Fejlesztési Osztály, Nasco AD Biotechnológiai Laboratórium, Pireusz, Görögország; 3Kutatási Osztály, Craniomed Group Facility Srl, Bresso, Olaszország; 4Biológia Tanszék, Nápolyi Egyetem Federico II, Nápoly, Olaszország; 5McCullough Foundation, Dallas, TX, USA; 6Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory, Massachusetts Institute of Technology, Cambridge, MA, USA

 

Kapcsolattartó szerző: Boros László G., Sub-Molecular Medical Sciences Deutenomics Core, Vrije University Amsterdam, Hollandia. E-mail: contact@laszlogboros.com

 

How to cite this article: Boros LG, Kyriakopoulos AM, Brogna C, Piscopo M, McCullough PA, Seneff S. Long-lasting, biochemically modified mRNA, and its frameshifted recombinant spike proteins in human tissues and circulation after COVID-19 vaccination. Pharmacol Res Perspect. 2024;12:e1218. doi: 10.1002/prp2.1218

2,944 views2 comments

2 Comments


Guest
Jun 13

Kedves László!

Hálásan köszönöm a Covid vakcinákkal kapcsolatos tudományos szintű "szemnyitogatását" ! 🙏❤️

Like
Replying to

Köszönöm a kedves visszajelzést! Boros László

Like
bottom of page