Nem kellenek a vega-rostok
- Laszlo G. Boros
- 3 days ago
- 3 min read
Updated: 4 hours ago
Szükségtelen, felesleges és ezért káros is növényi rostok fogyasztása az elsősorban állati húst/belsőséget fogyasztó (ragadozó), a ritka esetenként vegyesen táplálkozó ember számára!
Számoljuk ki (újra) mi is a Nature Medicine (2021) adatai alapján, érdemes, a Teremtő is így számolt!
A növényi rostokat etető „szakma” napi 30-38 (átlagban 34) gramm oldható és oldhatatlan növényi rost fogyasztását javasolja. Hogy miért és hogyan azt nem tudjuk, nem is ide tartozik, legyen ez most csak egy varázsszám, véssük is agyunkba!
Ha számba vesszük az emberi test összes főbb sejt típusának eloszlását, tömegét és élettartamát, egy átfogó adatot kapunk sejtjeink kicserélődésének üteméről. Egy 70 kg-os ember sejtjeinek teljes cseréje napi 80±20 gramm (nedves tartalom) szövet kicserélését jelenti. Ebben vérsejtek és bélhámsejtek játszanak főszerepet. A számokat tekintve a napi (0,33±0,02)e12 (tízes alapú kitevővel) sejtünk cseréjének közel 86%-át vérsejtek teszik ki, a maradék 14%-ot a bélhám- és izomsejtek cseréje jelenti. A széteső és lebomló vérsejtek alkotói többségükben a lépben, májban, nyirok szervekben és csontvelőben találnak új gazdára, míg a bélhámsejtek (10%) a székletben, azaz a „szabadban” végzik.
Az elpusztult bélhámsejtek, a vastagbélben élő baktériumokkal együtt egy nyákszerű (mucinózus), vízben oldhatatlan, szerkezeti aminosavakban, így (OH)-prolinban, glycokalix-ban gazdag béltartalmat (bélsár) termelnek. Ez rost, ami ugyanúgy oldott és oldhatatlan, egyben emészthetetlen sejtmembrán és sejtalkotók törmeléke, mint az összerágott és nyállal keveredett növényi rostok. Felszívódás hiányában teljesen mindegy, hogy ezt a bélsár réteget mi alkotja!
A számításokhoz fontos még tudni, hogy sejtjeink méretének különbözősége miatt a teljes kicserélődő sejttömeg ~42%-át a vékony- (23%), vastagbél (17%) és a gyomor (1.7%) adják (részletes adatok a cikkben legalul - 2. ábra | Az emberi sejtek sejttípusok szerinti sejtmassza-megújulási arányainak részletes eloszlása |).
Ha a napi 80 gramm szövetmennyiség belekre jutó 42%-át vesszük alapul (80x42=3360)/100=33.6 gramm rostot kapunk, ami kerekítve 34 gramm. Ez pedig a javasolt növényi rostok evésének mennyiségével egyezik. Azaz, a Teremtő is már 34 gramm bennünk termelődő rosttal számolt.
Ezen felül tehát növényi rostot enni szükségtelen, fölösleges és káros is lehet a további biokémiai számítások szerin: ha növények rost tartalmát átlagban 3%-nak vesszük, akkor 34 gramm növényi rost beszerzéséhez naponta közel 1 kilónyi növényt kellene elfogyasztani a bennük lévő számunkra idegen fehérjékkel, szénhidrátokkal és mérgekkel együtt! A növények által előállított cukor (fruktóz) származékoknak sincs helyük táplálkozásunkban. A 2026-os amerikai élelmiszerpiramisban (okostányér) szereplő növényi alapú összetevők, termékek és származékok többsége magas deutériumtartalommal rendelkezik (1, 2). Ezek fogyasztása káros hatással bír a deutériummentes mátrix-vízet előállító ATPáz nanomotorokra, melyeket mitokondriális protonalagút-fehérje-szerkezetek táplálnak (3).
Emellett a vastagbélben élő Methanobrevibacter smithii és Akkermansia muciniphila különösen figyelemre méltó baktériumok, mivel alacsony deutériumtartalmú víz előállítás közben (4H2+CO2=CH4+2H2O) rövid láncú, deutériumszegény zsírsavak szintézisében is részt vesznek a bélhámsejtekből termelődő mucin lebontása közben.
Fontos azt is figyelembe vennünk, hogy a véráramból szervezetünk hajszálereken keresztül közvetlenül glükózt és tejsavat juttat a vastagbélbe, ahol vajsav (butirát) és propionsav (propionát) képződik több baktérium, például a vellionellák segítségével (4).
Beleink tehát két irányban továbbítanak tápanyagokat. A vékonybél emészt és felszív, ahonnan a felszívódott táplálék-molekulák a hasüreg zsigereiben (splanchnicus terület) keringnek (cseplesz) és kicserélődnek a vastagbél mikrobiom által azokból kialakított alacsony deutérium tartalmú keton testekkel, azaz vaj- és propion savakkal. A fenti folyamatokhoz semmilyen növényi táplálékra nincs szükségünk, mivel a béláteresztés szabályozása és eloszlása kétirányú!
Mindezek fontos köz- és népegészségügyi megfontolásokat vonnak maguk után (5)!
Összegezve: a belekben termelődő bélhámsejtekből (gastrointestinal epithelial cells) eredő természetes hám eredetű rostok napi mennyisége 34 gramm, ami ugyan csak a fenti varázsszám, amit szervezetünk tökéletesen ismert, lebont és hasznosít ősidők óta.
Sender, R., Milo, R. The distribution of cellular turnover in the human body. Nat Med 27, 45–48 (2021). https://doi.org/10.1038/s41591-020-01182-9
További olvasnivalók:
Comments